Utazzunk el képzeletben Észak-Olaszország megyéihez és nézzük meg, hogy vajon Lombardia tartomány valóban annyira szegényes kulináriában, mint ahogyan azt sokan gondolják róla?
Lombardia és főképpen Milánó a rossz nyelvek szerint semmivel nem gazdagította az olasz kulináriát, mert az itt élő emberek inkább egész nap dolgoznak (nem véletlenül az iparilag egyik legfejlettebb országrészről van szó), minthogy időt szakítsanak maguknak egy kiadós evésre, és hozzá egy palack jó borra. Első pillantásra tényleg nem is olyan egyszerű e tartomány konyhai titkainak nyomára bukkanni. Ha azonban figyelmesen betekintünk a vidék megyéiben a konyhákba és ott a fazekakba, nem is egy közös nevezőt találunk. Például mindenütt szívesen esznek errefelé rizst. Lehet tápláló leves vagy remek, laza rizottó, mely gyakran még a tésztákat is maga mögé utasítja. Hasonlóképp „összlombardiai” az a szokás, hogy az étkezést egy darabka sajttal – ami lehet robiola vagy grana padano- fejezik be. Ebben a térségben szívesebben használják a vajat, mint a növényi olajokat, és a mártásokba mindig tesznek tejszínt is.
A gasztronómiának tehát errefelé megvannak a jellegzetes helyi szokásokra épülő tradíciói. Nemcsak főzési technológiákban, de az étkezési szokásokban is. Ezek egyike, hogy Lombardiában nem nyúlnak olyan parttalanul hosszúra az ebédek-vacsorák, mint Olaszország más vidékein. Legalábbis hétköznap nem. A marhavelővel készülő rizottó például a helyiek ízlésének tökéletesen megfelel; időtakarékos, mert egyszerre elő- és főétel. A casoeula is egyszerűen elkészíthető és gyorsan elfogyasztható, ugyanis a húst és a zöldséget falatkányira vagdossák, és ugyanabban a fazékban szépen összefőzik.
Ám a lombardiai „gyorskonyha” mintha már kiment volna a divatból. Amikor valamilyen személyes, családi vagy naptári ünnep közeleg, az emberek időt és fáradságot nem kímélve sütik-főzik a különleges ételremekeket. Az asztal szinte összeroskad a hús- és vadételek alatt, melyekhez Bergamóban, Bresciában, vagy Sondrio megyében, ahol a Valtellina völgyekkel megszakított láncolata húzódik, gyakori köret az aranysárga polenta. Mantovában különleges alkalmakkor- azelőtt például falusi ünnepeken, amikor a boltíves árkádok alatt találkozott a nép – a legnépszerűbb étel a tortelli di zucca, az olvasztott vajjal leöntött, tökkel töltött tészta volt. Nem marad le ezek mögött a népszerűségi listán a töltött pulyka, a töltött tyúk, vagy az étvágygerjesztő illatot árasztó vegyes főtt hús sem.
