Campari – mi más?
A Caffé Campari az olasz bárkultúra tiszteletre méltó intézménye 1867-ben, Milánóban nyílt meg, s hamarosan nagy törzsközönséget hódított meg magának. A pult mögött akkoriban a tulajdonos, Gaspare Campari állt. Maga szolgálta fel vendégeinek bitter all’ollandese (holland keserű) nevű saját kreációját. A világos piros és meglehetősen fanyar italt lelkesen fogadták és átkeresztelték keserű Camparira.
Úgy istenigazából mindmáig senki nem tudja - kivéve természetesen a milánói törzshely munkatársait - , valójában miből is áll a híres keserű. Aki ért valamelyest a szeszesitalokhoz sejtheti, hogy a kesernyés íz, mint általában más aperitifeknél, ebben az esetben is a kínaifakéregtől vagy a keserűnarancstól van. De még mi mindent kevernek a Camparihoz? A cég előkelő hallgatásba burkolózik. Annyit azonban már tudni, hogy a keserű készítésekor először füvekből, gyümölcsökből és növényi részekből készítenek főzetet. Ezután alkohollal kivonják a keverékből az aromákat. Ezt az aromakoncentrátumot aztán alkohol, víz, cukor és egy vörös festékanyag keverékével felöntik. Milyen színezékről van szó? Annyit elárulhatunk; azelőtt a piros színezéket a pajzstetű páncéljából nyerték – ma már vegyi úton állítják elő.
