A prosciutto a világ egyik legkedveltebb és legismertebb olasz étele. A sonka története a római kor előtti időszakra nyúlik vissza. Észak-Olaszországban, San Daniele-ben, a kelták kezdték elkezdeni a sóval történő tartósítást, Parmában pedig a parasztok voltak. A hagyományos gyártási folyamatot mindkét városban még napjainkban is művészi formában végzik, mely ezt az ellenállhatatlanul ízletes sonkát eredményezi, ami leheletvékony szeletekben egyszerűen megolvad a szájban.
Hogyan készült a prosciutto?
A prosciutto szó a latin pro-ból (ami azt jelenti előtte) és az exsuctus-ból származik (ami azt jelenti, hogy kiszívni a nedvességet). Az első lépés a nedvesség kiszívása a sonka előállításának folyamatában. A sertés combját sóval borítják, hogy a felesleges nedvesség eltávozzon, és mindeközben préselik is. Négy hónap elteltével a sót lemossák, majd száraz levegőn hagyják felfüggesztve tovább érni. Ez a száradási (megkeményedési) folyamat megköveteli, hogy a sonkák jó szellőzéssel és megfelelő páratartalom-egyensúllyal kialakított helységben legyen. A sonkák 1-2 évig száradnak az ilyen helységekben.
Hol van a legjobb prosciutto?
Parma (Emilia-Romagna) és San Daniele (Friuli-Venezia Giulia), a két város, ahonnan a prosciutto származik, ha a leginkább autentikus ízű sonkát ennél, akkor olyat válassz, amelyik innen származik, bár más városok és régiók is készítenek ízletes sonkát, például Norcia, amely az a város, ami a sertéshús termékei által jól ismert.
Ha prosciutto-t veszel a boltban, győződj meg róla, hogy az oltalom alatt álló eredetmegjelölést (PDO vagy DOP) látod e a terméken. Ez egy olyan szabvány, amely garantálja, hogy a sonka a legegészségesebb sertések húsából készüljön és, hogy a szárítási folyamat során nem kap olyan adalékanyagot, mint pl a nitrátok, amelyektől néha a késztermék rózsaszínűvé válik.
Hogyan fogyaszd a sonkát?
Tehát most, hogy tudod, milyen prosciuttot válassz, akkor azt is tudd meg, hogyan kell fogyasztani. Mivel a legjobb sonkák nem rendelkeznek adalékanyagokkal, érdemes egészben vásárolni, és az egészben hagyott combról szeletelni-szeleteltetni a helyszínen. (Még ha kényelmesebb is lehet az előre csomagolt árut megvásárolni, ha igazán tökéleteset szeretnél az asztalra helyezni, akkor ezt kerüld el.) Ami a szeletelés vékonyságát ill. vastagságát illeti, ez ízlés kérdése. A szeletelés legjobbja azonban a kézi szeletelés, ami lehetővé teszi az édes és a sós ízek összetettségének valóban kitűnő érzékelését.
