Szerintünk alapszinten egy hétköznapi borkedvelőnek is érdemes tisztában lenni az alap olasz borkategóriákkal és nevekkel, mert ha nem vagyunk vagy nem látszunk járatosnak a témában egy két ravasz kereskedő kihasználhatja tudatlanságunkat és drága borként ad nekünk el kevésbé értékeset, csupán mert hasonlit a neve. Mondunk is egy példát:  A Vino Nobile di Montepulciano, az egyik legnagyobb presztizzsel rendelkező eredetvédett területe Toszkánának, ahogy a neve is mutatja Montepulciano nevű városkáról kapta a nevét, szőlőfajtáját tekintve ugyanúgy sangiovese, mint a Brunello di Montalcino, vagy a Chianti. A bortörvény szerint hasonlóan szigorú előirások szerint készül mint a Brunello, vagy más nagy történelmi múlttal rendelkező vörösbor. Abbruzzo nevű tartományban viszont termelnek egy szőlőfajtát, melynek a neve Montepulciano d’Abruzzo, viszont ebből egy könnyebb, hosszú érlelést nem kivánó, viszonylag olcsóbb bort készitenek. A gyanútlan és képzetlen borvásárlót könnyen zavarba hozhatják a rámenős kereskedők, akik a névazonosságot kihasználva jóval drágábban adják az abruzzói bort, mint amennyibe az valójában kerül

Vini da tavola - asztali borok

Nincsenek megkötések a borok előállitására vonatkozólag, általában egyszerű borok. A cimkén nem kötelező feltüntetni a szőlőfajtát(kat), sem az évjáratot. Ugyanakkor nem a silány minőségű bor szinonimája, csak egyszerűen nincsen semmi komolyabb törvényi előirás, ami a bor előállitására vonatkozna.

Vini ad Indicazione Geografica Tipica (IGT) - jellemző földrajzi eredettel megjelölt borok

Olyan borok tartoznak ebbe a kategóriába, melyek asztali borok, általános földrajzi megnevezéssel kerülnek forgalomba, ami azt jelenti hogy egy bizonyos borvidékről vagy abból a tartományból származik a szőlő, amely a cimkén szerepel. Pl: IGT Sicilia, azt jelenti, hogy a bor szőlője csak szicíliai lehet, vagy IGT Toscana, akkor pedig a szőlőnek toscanából kell származnia, de nem szükségszerűen Chiantiból vagy Montalcinóból (ezek fontos, ismert borvidékek Toszkánán belül). Az IGT boroknál általában már feltüntetik a szőlőfajtákat, és az évjáratot, de nem kötelező. Ezek a borok egy fokkal minőségibbek, az előbb részletezett “vino da tavola” kategória borainál.

Ezen két előbbi kategóriánál, meg kell jegyezni az ún. „Super Tuscan” kategória létrehozását, amely borok ma kifejezetten különleges boroknak számítanak. Ezt a kategóriát, egy nem az olasz bortörvény által szabályozott rend szerint hozták létre az amerikai újságírásban. Olyan borokat sorolnak ebbe az újságirói kategóriába, amelyek kifejezetten minőségi, kiváló borok, de a szőlőfajtájuk nem engedélyezett a helyi szőlőfajták között. Pl: Bolgheriben a Sassicaia birtokról származó bor először csak cabarnet sauvignonból állt. Incisa márki kisérletezett először a hatvanas évek végén a francia szőlőfajtával, ami akkor a helyi termelők között majdnem hogy eretnekségnek tűnt. A bor viszont olyan jól sikerült, hogy a mai napig is termelik, az egész ország dicsőségére, már többen próbálták hamisítani is. Többek között ez volt Ronald Regan kedvenc bora is.

 

Vini a Denominazione di Origine Controllata (DOC) ellenőrzött földrajzi elnevezésű borok

Ezek a borok olyan termőterületről származnak, amely kifejezetten jó minőségű borvidéknek számit, az innen származó bor csak arról a területről származhat a törvény szerint. Ezen túl a borokat forgalomba hozatal előtt alávetik kémiai, fizikai és érzékszervi (organoleptikai) vizsgálatoknak, amelyek után megkapja a bor a forgalomba hozatali engedélyt. Az első olasz bor, amely megkapta DOC a minősítés, a Marsala (Szicilia) volt 1963-ban.

Vini a Denominazione di Origine Controllata e Garantita (DOCG) - Garantált és ellenőrzött földrajzi elnevezésű borok

Csak azok a borok kaphatják meg a DOCG minősítést, amelyek már legalább 5 éve a DOC kategóriába tartoznak, hazai és nemzetközi szinten is elismerést vívtak ki. A DOCG boroknak is meg kell feleni egy fizikai, kémiai és organoleptikai vizsgálatnak, amely során a törvény által előirt paramétereket teljesiteniük kell. Ezen túl minden egyes tétel palackozásánál ezek a vizsgálatok megismételendők, nem elégséges azokat csak az első palackozás esetében elvégezni.

 

DOCG borok között a termelők megkülönböztethetnek még "Classico", "Riserva" vagy "Superiore" minőségű borokat.

A "Classico" egy DOCG vagy DOC területen belüli szűkebb, történetileg magasabb rendű, nagyobb múlttal rendelkező termőterület. Pl: Chianti DOC területet az utóbbi 30 évben terjesztették ki a mai terület nagyságára eredetileg csak a Chianti Classico terület vehetett részt a termelésben. A kereslet növekedése kényszerítette a termelőket további területek bevonására, igy az eredetit a “classico” megjelöléssel különböztetik meg a másodlagosan kijelölt területektől.

Riserva: a bortörvényben leírtnál hosszabb érlelési idővel rendelkező borok

Superiore: a törvényben szereplő előíráshoz képest magasabb alkoholtartalommal rendelkező borok